Meghurcolva is megmaradni a hitben

Meghurcolva is megmaradni a hitben

Azbej Tristan államtitkár a világ és a mainstream média számára kevésbé ismert keresztyénüldözés helyzetét mutatta be, a Csillagponton, majd a magyar kormány által indított támogató programról, személyes élményekről beszélt, végső üzenetként hangsúlyozva: a sok emberi szenvedés ellenére is van még miből hitet meríteni.

Azbej Tristan a magyar kormányzat üldözött keresztényeket segítő programjait vezeti, 2018 őszétől pedig a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője. Ismertette a problémás területeket: kétféle válságövezetet különített el, a keleti és déli országokat, ahol gyilkolják a keresztyéneket, felrobbantják a templomaikat, másodrendű polgárokként kezelik őket, valamint a nyugati társadalmat, ahol identitásválságról beszélhetünk. A világot azonban nem érdekli ez az egész, bármilyen más problémára jobban odafigyelnek, mint a keresztyénüldözésre. A nyugati média ingerküszöbét csupán néhány szörnyű eset érte el, mint a Sri Lanka-i húsvéti templomrobbantások vagy a 21 egyiptomi kopt keresztény kivégzése Libanonban, de több nyugati vezető ekkor sem mondta ki, hogy keresztyénüldözésről van szó.

Jelenleg több mint 80 országban 245 millió keresztyént üldöznek – jelentette ki az államtitkár. Ez jelenthet fizikai bántalmazást, megaláztatást, félelmet vagy azt az érzést, hogy a hitet el kell rejteni. Általános társadalmi diszkrimináció az iszlám többségű országokban észlelhető, ahol például a protestáns felekezetűeket büntetik, igazságtalan és embertelen törvények alá vetik. Ilyen a térítésellenesség, amelynek megszegésével egy egyszerű beszélgetés következtében is megvádolható egy keresztyén. Ugyanígy a blaszfémiaellenes törvényt megszegőket is súlyosan büntetik. A politikus bemutatta Asia Bibi pakisztáni keresztyén asszony esetét, aki muzulmán asszonyok poharából ivott, az ő szempontjukból tisztátalanná téve azt, és halálra ítélték. Nyolc évig tartották fogva, egy fanatikus tálib csoport meggyilkolta a minisztert és a bírót is, akik hajlottak volna a felszabadítására. Végül nemzetközi nyomásra felmentették, azonban százezrek tüntettek a felakasztásáért. Ő kiszabadult, de évente több száz keresztyént ítélnek el és végeznek ki ilyen módon.

Azbej Tristan felhívta a figyelmet arra, hogy a legerőseb üldözés Észak-Koreában van, ahol pusztán a Biblia birtoklásáért kényszertáborba küldik az embereket. Megemlítette a kommunista ateizmust is, illetve a nyugati világ keresztyéneket elnyomó intézkedéseit. Indiában a szélsőséges hinduizmus gyilkolja a keresztyéneket, egész településeket égetnek fel. Nyugaton elfogadják, hogy a rohingyákat gyilkolják, de azt nem, hogy ezt keresztyénekkel is megteszik. Mexikóban a különböző drogkartellek katolikus papokat gyilkoltak meg, mert a bűnszervezetek ellen prédikáltak, és attól tartottak, hogy túl sokat hallanak a gyónások során.

A kérdésre, hogy mindezt hogy lehet bírni, kitartani a célok mellett, az államtitkár elmondta: kiváló csapat áll mellette, akik átérzik az ügyet, személyesen is találkoztak üldözött testvérekkel, szívvel-lélekkel végzik a munkát. A meghurcoltak helyzetét súlyosbítja, hogy nincs, aki odaforduljon hozzájuk. A Hungary Helps támogatási program keretében a Ninivéből elmenekült iraki keresztyének templomot építettek. A templomszentelési ünnepségen az államtitkár is részt vett, ahol egy idős asszír bácsi elmondta: „Az emberek érezték és értékelték, hogy nincsenek egyedül, nincsenek magukra hagyva. Magyarország az első, ahol állami szinten átvette a keresztyének támogatását” – fogalmazott a politikus. Elmondta: az állam ahhoz akar hozzájárulni, hogy mindenki ősei földjén élhesse meg hitét. „Erkölcsi kötelességünk, hogy legalább végighallgassuk, tudomást vegyünk ezeknek az embereknek a kereszthordozásáról. Apaként főleg a gyermekek szenvedését szörnyű látni” – tette hozzá, majd elmondta, minden látogatása után a hála üzenetét hozza haza, amely minden együttérző magyar embert érint. A magyarságban a megmentőiket látják ezek a közösségek.

Tel Aszkuf káldeus keresztyének által lakott települést 2014-ben foglalta el az Iszlám Állam, 2016-ban felszabadult, a város romokban állt, a temetőt, templomot lerombolták, a Hungary Helps keretében azonban újjáépítették a települést, és az elmenekült 1300 családból 1000 visszatért. Humanitárius szempontból kis adománnyal egy egész közösség megmenekült, Tel Aszkuf új neve pedig Tel Aszkuf, Magyarország leánya lett. „Nagy hit árad ezekből az emberekből, megélik, vállalják a hitüket akkor is, ha fenyegetést, megaláztatást, akár gyilkos támadásokat kapnak. Egyiptomban havi szinten robbantanak templomokat. Egy-egy ilyen támadás után csak még jobban dacolnak, tele vannak a templomok” – mondta el Azbej Tristan. Úgy véli, fontos lenne, ha az európai emberek az identitásukat, értékeiket megőriznék, hiszen az üldözött keresztyének megteszik ezt szenvedéseik közepette is.

A Hungary Helps 2016-ban indult, a világon az első, üldözött keresztyéneket védő kormányzati szervezet. A humanitárius gyorssegélyekkel életeket mentenek támadások, katasztrófák következtében, emellett az élőhelyek újjáépítését is támogatják Afrikában és Közel-Keleten a konfliktusok után. Ameddig a többéves folyamat zajlik, gondolniuk kell a milliókra, akik nem széledtek szét a világban, hanem környékbeli menekülttáborokban élnek, ahol szintén jelen vannak a szélsőségesek, aki folytatják az üldözést. A menekülttáborok elhagyásával azonban az áldozatok elesnek minden ENSZ-segítségtől, és a helyi egyházak fogadják be őket. A programmal mindezek mellett biztosítani kell a megélhetést is az újjáépült településekre visszatért embereknek. Jelenleg 170 üldözött keresztyén közösségekből való diák tanul Magyarországon a meghirdetett ösztöndíjprogram keretében, az idei év végén pedig a Hungary Helps önkéntesprogram is elindul.

Az államtitkár arra is rámutatott, hogy egy ilyen kiterjedésű tragédiát nem Magyarország feladata megoldani. Az erőforrások korlátozottak, de tisztes támogatást nyújtanak tíz országban. Úgy véli, akkor lehet valós megoldást elérni, ha a magyar példát a Nyugat is követi, ott azonban nem akarnak tudomást venni erről. Nagy előrelépés, hogy a projekt híre Washingtonba is eljutott, és az Egyesült Államok magyar mintára elindította az üldözött keresztyéneket megsegítő programját, de Lengyelország és Olaszország is nyitott az együttműködésre. Magyarországon az egyházakkal kiváló a partnerség, közös szolgálat, emellett a kárpátaljai magyarok is több millió forintot gyűjtöttek össze távoli közösségek megsegítésére, idén márciusban pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből hétmillió forintot adományoztak az ügynek.

Azbej Tristan elmondta, a magyar emberek imádsággal, szóval és cselekedettel tudnak segíteni. Szavainkkal át kell ütni az ingerküszöböt, a hallgatás falát akár az online világban is, a tenni akarók pedig jelentkezhetnek az önkéntesprogramba, vagy adományaikat eljuttathatják a Hungary Helps ügynökségnek.

Berekméri Gabriella, fotó: Kalocsai Richárd