Szűcs Tamás jelenleg világosítóként dolgozik a Móricz Zsigmond Színházban. A kisvárdai református ifjúság tagjaként több alkalommal is hangosított a Csillagpont református ifjúsági találkozón, legutóbb a technikai csoportot vezette. Itt mindenkinek jut lehetetlen feladat: Tominak két sportcsarnok hang- és képi összeköttetését kellett megoldania, hogy mindenki hallhassa a főelőadót az első, szakadó esőben megtartott 2011-es tatai Csillagponton. „Hazudnék, ha azt mondanám könnyű volt, ugyanakkor hálás vagyok, hogy Isten segítségével és ilyen jó csapattal sikerült minden felmerülő problémát megoldanunk. Voltak pillanatok, amikor már feladni készültünk, a hullámok összecsaptak, de mindig kaptunk erőt és biztatást" – emlékezik a fiatalember.

Szűcs Pétertől mint kommunikációs önkéntestől annak idején azt kérték, hogy fesse meg a 2013-as nagyszínpad mögötti molinót. „Nagyjából annyira tudok festeni, mint az ötéves unokaöcsém, de Isten adott embereket, akikkel egész nap festettünk, nevettünk, jól éreztük magunkat, és megoldottuk a feladatot. Bár utána még a fülem töve is napokig kék volt, megtapasztaltam, hogy ha Isten feladatot ad, eszközt is ad hozzá. Fontosnak tartom, hogy olyan fiataloknak szóló nyári programon dolgozhatok, amelyen keresztül Isten üzenete sok olyan emberhez juthat el, akiket másképp, máshol sokkal nehezebb lenne megszólítani.

Azok is fontosak, akikkel együtt dolgozhatok. A kreatív munkacsoportban szakmailag is fejlődtem, jó fej embereket ismertem meg, akik azóta is kísérnek, segítenek, támogatnak az életemben, és a hitem is megerősödött. Nagyon sok mindenkivel összehozhat a sors egy csillagpontos önkéntes év alatt a református püspöktől a rocksztáron át a grafikusig, főszerkesztőig, erősára­mú mérnökig" – mondja Peti.

Ferenczy Anna 2009-ben volt először a találkozó résztvevője. 2011-ben már a gyermekkertben önkénteskedett – ez erősítette meg abban, hogy az óvónői hivatást válassza. „Nagyon jó gondolatnak tartom, ami a legutóbbi stábülésünk alkalmával hangzott el: Istennek szolgálni kiváltság" – mondja Anna. „2015-ben olyan kiscsoportba mentem segíteni, amelyben fogyatékkal élők is voltak. Hálás közösségbe kerültem – ez nagyon elgondoltatott, hogy a saját életemben mennyi mindenért mondhatok köszönetet" – teszi hozzá.

„A legkedvesebb emlékem, amikor 2015-ben Győri Zsófia és Kulcsár Tamás kontakttánc-műsort adtak elő a nagyszínpadon az egyik áhítat után – könnyektől elcsukló hangon tudtam csak megköszönni nekik a csodálatos produkciót. Konferálás közben láttam, hogy a jelen lévő fiatalok is kézről kézre adják a zsebkendőket: megéreztem, hogy mindannyian ugyanazért vagyunk itt. Csodálatos élmény, hogy a Csillagponton mind ugyanazt szeretjük, hisszük és valljuk. Az is nagy élmény, hogy alkohol és drogok nélkül ugyanúgy – sőt még talán jobban – tudunk bulizni, mint bármelyik fesztivál résztvevői. Ez minden Csillagpont alkalmával igazi hitbeli megerősítés számomra" – mondja Árvai Kata, a Csillagpont női arca, a kultúra munkacsoport önkéntese.

„Azért vállaltam, hogy segítek, mert nem tudok másképp cselekedni. Nincs másik földi élet, nem lesznek jobb körülmények és több idő. A leghitelesebb Krisztus-kép mi magunk vagyunk reggel hatkor, hatnapnyi sátrazás és jéghideg vízben zuhanyzás után is" – mondja Asszonyi Eszter, aki 17 évesen fotózni jött a 2013-as Csillagpontra, és a mai napig büszke arra, hogy a találkozó megörökítésével foglalkozhat.

„Rám a legnagyobb hatással a Bohemian Betyars koncert volt, ahol a nem evilágból valók találkoztak a szintén »nem evilági« bohémokkal. Rendületlenül hiszek abban, hogy a keresztyénség nem egy távoli galaxisban, nem csupán templomokban valósul meg, hanem főképp közöttünk van, a mindennapjainkban! Keresztyénnek lenni nem kereteket jelent, hanem bölcs és tiszta szabadságot. Jó érzés azt is megtapasztalni a közös munkában, mintha tényleg egy test lennénk, amelyben mindenki a saját dolgát teszi. Ez a legtöbb, amit már láttam itt, és amit azóta is folyton tanulok: együtt- és egyként működni másokkal, a különbözőségek ellenére" – foglalja össze.

„Egy fiatal, akit megérintett Isten bizalmat ébresztő üzenete, valaki, aki rádöbbent, hogy vannak, akik hasonló dolgokkal küzdenek, mint ő, és Isten megtartja őket, résztvevő, aki békességet, útmutatást, elhívást kapott az Úrtól – ezeket a mozzanatokat nem lehet fotón vagy videón megörökíteni" – mondja Elek Márton, aki gyülekezetében is kiscsoportot vezet, így önkéntesként is erre a feladatra jelentkezett. Így foglalja össze a találkozó küldetését: „Bármilyen keresztyén munkálkodásunk alapja, oka az, amit Krisztus tett értünk. Ha a Krisztus szeretete szorongat minket, mi mást is tehetnénk, mint megyünk a szükséget látva, a Lélek hívásának engedve országát a Csillagponton is építeni. Tényleg hiszem, hogy az Úr ott lesz, Igéje szólni és hatni fog. A 2017-es Csillagpont előkészületein is munkálkodnak már jó páran az Úr indíttatásából, hogy sokan találkozhassanak vele kegyelemből, hit által. Imádkozzunk ér­tük! Juttassuk el oda a fiatalokat, akit csak ránk bízott az Úr! Lehessen sok szív-reformáció!"

Szöveg: Bagdán Zsuzsanna
Forrás: Reformátusok Lapja